Mértkegységekről általábanA méréstudományban és a fizikában a méréshez használt egységeket mértékegységeknek hívjuk. Ezekkel az egységekkel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni. A tudományos módszer legfontosabb jellemzője a kísérletek megismételhetősége. Annak érdekében, hogy egységes mérési szabványokat hozzunk létre, elengedhetetlen a mértékegységek rendszerére. Igazából a régi térfogat- és súly-mértékek általánosításából keletkeztek a tudományos mértékegységek, ezeket már régóta használunk a kereskedelemben.
Több mértékegységrendszer jött létre világszerte, amelyek eltérő alapegységeket választottak. A legismertebb az SI mértékegységrendszer, azaz a Mértékegységek nemzetközi rendszere, ennek mértékegységei az SI-alapegységekből származnak. Minden SI mértékegységrendszerhez tartozó mértékegység levezethető az SI alapegységekből. Az SI mértékegységrendszer SI (Système International d'Unités) modern, nemzetközileg elismert és használt mértékegységrendszer, amely kiválasztott mértékegységeken, illetve a tíz hatványain alapul. A jelenleg használatban lévő mértékegységrendszert 1960-ban fogadta el a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (General Conference on Weights and Measures).
MKSA mértékegységrendszernek nevezték a korábbi, nemzetközileg is elfogadott mértékegységrendszert, amely a méter, a kilogramm, a másodperc (secundum), amper mértékegységekből állt, nevét ezek kezdőbetűiből állt össze. Ez a rendszer egészült ki később (1948-ban) 3 újabb alapmértékegységgel: a erő (newton), az energia (joule) és a teljesítmény (watt) mértékegységekkel.
Néhány használatban lévő más mértékegységrendszer: USA hagyományos mértékegység rendszer, Birodalmi mértékegység rendszer, (angolszász mértékegységek), Kínai mértékegység rendszer, Orosz mértékegység rendszer ….stb.
|
